2016-ban száz éves a magyar kertbarát mozgalom…

Az első kertbarát kör 1916-ban alakult Diósgyőrött, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége (KKOSz) pedig 1968 óta segíti tagszervezeteinek tevékenységét, működését. Országosan 132, és határainkon kívül 2 kertbarát kör tartozik a tagság sorába, melyek teljes taglétszáma meghaladja a 13 000 főt.

Ennek megfelelően 2015-ben is a következő feladatokat látta el a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége:

1. Budapesten rendszeresen, havonta megtartjuk a Központi Vezető-továbbképzési Tanácskozásokat. Erre meghívást kapnak a megyei szövetségek vezetői, a kertbarát körök elnökei, titkárai, vezetőségi tagjai. Az előadásokat a Földművelésügyi Minisztérium, az egyetemek, a kutató intézetek a gyakorlatban dolgozó szakemberek, a kertészeti növényvédelmi szereket, műtrágyákat, eszközöket, berendezéseket gyártók, a növény és talajvédelmi igazgatóságok, a szakmai szervezetek (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a FRUITVEB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet vezetői szakemberei) tartották korábban, és ezt a jövőben is így tervezzük.

2. Júniusban Győrött (előző években Esztergomban, Pomázon, Szekszárdon, Debrecenben, …) tartottuk meg a 3 napos  Országos Vezető-továbbképzési tanácskozást. Autóbuszos tanulmányútra is sor került. A rendezvényekről a Kerti Kalendárium lapban számoltunk be.

3. Rendszeresen fogadtuk a telefonos, internetes és személyes szaktanácsadást kérőket.

4. Részt vettünk a kertbarát körök jubileumi évfordulóin, küldött és megyei közgyűlésein. Ezekről a Kerti Kalendáriumban beszámoltunk.

Az Országos Szövetség tömegbázisát a 1,5 millió kertes házban lakó, a közel 1 millió hétvégi és zártkertben tevékenykedő, és a 800 ezer kisárutermeléssel foglalkozó család képezi. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége ennek a széles és sokszínű kertész rétegnek igyekszik segítséget nyújtani. A tagság munkájának gerincét a kiállítások, a tanulmányutak, a helyszíni bemutatók és tapasztalatcserék, a kulturális és egészségügyi tevékenységek adják. A jó minőségű élelmiszer-ellátáshoz szükség van a kistermelők, a kisvállalkozók termelési és értékesítési feltételeinek biztosítására. A szövetség ennek elősegítését tűzte ki célul érdek-képviseleti, érdekvédelmi feladataként. A szövetség tagja, a magángazdakört képviselő 10 szervezetet tömörítő Magyar Mező-, és Erdőgazdasági Érdekképviselet Szövetségnek és meghívottként tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága ülésein, és képviseli a kertészek és kertbarátok érdekeit. Számos nyugdíjas kiskeresetű ember, új földtulajdonos pótolja jövedelmét a háztáji, hétvégi kertjéből, vagy vállalkozóként kifejezetten árutermelésből akar megélni. A Szövetség központja havi országos vezető-továbbképzéssel segíti a munkát. Nagy részük a kertbarát körökben ismerkedik meg szervezett oktatás keretén belül az új fajtákkal, technológiákkal, a növényvédelemmel, előadásokat hallgat szakmai tapasztalatcseréken vesz részt, ismerkedik a kertészkedés korszerű módszereivel.

A szaktanácsadói tevékenység egyik lényeges eleme a Kertészek és Kertbarátok havilapja, a „Kerti Kalendárium" c. folyóirat. A lap helyet biztosít a Szövetség híreinek, rendszeresen közli a tagok által beküldött, a munkát segítő gyakorlati cikkeket, ötleteket...

Fontos célunk, hogy az országszerte működő kertbarát köröket ellássuk szakmai anyagokkal, értesítsük a szakmai újdonságokról, tájékoztassuk a jogszabályi változásokról mind a kertészet-szakmai mint pedig a civil szervezeteket érintő jogszabályokra kiterjedően. Mindez elengedhetetlen e helyileg működő kertbarát körök sikeres működéséhez, tagtoborzásához. Mindez hozzájárul, hogy hazánkban újra minél többen létesítsenek családellátó kerteket, ne hagyják parlagon területeiket. A családi házak kertjeiben megtermelt zöldségek-gyümölcsök nagyon fontosak nemzetgazdasági szempontból. A kertészkedők kikapcsolódjak, jó levegőn vannak, ami közérzetüket javítja. Ha kertbarát köri tagok, akkor e tevékenységnek közösségformáló szerepe is van. a megtermelt terményeket nem kell megvenni, tehát ez tehermentesíti a családi költségvetést. A saját terményben biztosak lehetünk, hogy nincs egészségre ártalmas vegyszermaradvány. Így a családellátó kertek kialakítása, fenntartása számos előnyös társadalmi hatással bír.

Ez lényeges, hiszen egyre kiszolgáltatottabbak vagyunk a zöldség-gyümölcs importnak, pedig e kertészeti növények hazánkban is megtermelhetők lennének. Baj az, hogy jelenleg igen kevesen tartanak fenn a házuk körül haszonkertet. Célunk, hogy a kiskertes, családellátó termelés újra értékelhető, jelentős méreteket öltsön. Ezt a célt szolgálná a pályázatunkban leírt szolgáltatásfejlesztésünk.